Read the Bible

¹ Felele pedig a Témánból való Elifáz, és monda:² Az Istennek használ-é az ember? Sõt önmagának használ az okos!³ Gyönyörûségére van-é az a Mindenhatónak, ha te igaz vagy; avagy nyereség-é, hogy feddhetetlenül jársz?⁴ A te [isteni] félelmedért fedd-é téged, és [azért] perel-é veled?

⁵ Avagy nem sok-é a te gonoszságod, és nem véghetetlen-é a te hamisságod?⁶ Hiszen zálogot vettél a te atyádfiától méltatlanul, és a szegényeket mezítelenekké tetted.⁷ Az eltikkadtnak vizet sem adtál inni, és az éhezõtõl megtagadtad a kenyeret.⁸ A ki hatalmas volt, azé vala az ország, és a ki nagytekintélyû volt, az lakik vala rajta.⁹ Az özvegyeket üres kézzel bocsátottad el, és az árváknak karjai eltörettek.¹⁰ Azért vett körül téged a veszedelem, és rettegtet téged hirtelen való rettegés;¹¹ Avagy a setétség, hogy ne láthass, és a vizek árja, a mely elborít!¹² Hát nem olyan magas-é Isten, mint az egek? És lásd, a csillagok is ott fent mily igen magasak!¹³ És mégis azt mondod: Mit tud az Isten; megítélheti-é, a mi a homály mögött van?¹⁴ Sûrû felhõk leplezik el õt és nem lát, és az ég körületén jár.

¹⁵ Az õsvilág ösvényét követed-é, a melyen az álnok emberek jártak;¹⁶ A kik idõnap elõtt ragadtattak el, és alapjokat elmosta a víz?!¹⁷ A kik azt mondják vala Istennek: Távozzál el tõlünk! És mit cselekedék velök a Mindenható?¹⁸ Õ pedig megtöltötte házaikat jóval. De az istentelenek tanácsa távol legyen tõlem.¹⁹ Látják ezt az igazak és örülnek rajta, az ártatlan pedig csúfolja õket:²⁰ Valósággal kigyomláltatott a mi ellenségünk, és az õ maradékjokat tûz emészti meg!

²¹ Bízd csak azért magadat õ reá és légy békességben: ezekbõl jó származik reád.²² Végy csak oktatást az õ szájából, és vésd szívedbe az õ beszédeit!²³ Ha megtérsz a Mindenhatóhoz, megépíttetel, [és] az álnokságot távol ûzöd a te sátorodtól.²⁴ Vesd a porba a nemes érczet, és a patakok kavicsába az ofiri aranyat:²⁵ És akkor a Mindenható lesz a te nemes érczed és a te ragyogó ezüstöd.²⁶ Bizony akkor a Mindenhatóban gyönyörködöl, és a te arczodat Istenhez emeled.²⁷ Hozzá könyörögsz és meghallgat téged, és lefizeted fogadásaidat.²⁸ Mihelyt valamit elgondolsz, sikerül az néked, és a te utaidon világosság fénylik.²⁹ Hogyha megaláznak, felmagasztalásnak mondod azt, és õ az alázatost megtartja.³⁰ Megszabadítja a nem ártatlant is, és pedig a te kezeidnek tisztaságáért szabadul meg az.