Read the Bible

¹ Felele pedig Jób, és monda:² Jól hallgassátok meg az én beszédemet, és legyen ez a ti vigasztalástok [helyett.]³ Szenvedjetek el engem, a míg szólok, azután gúnyoljátok ki beszédemet.⁴ Avagy én embernek panaszolkodom-é? Miért ne volna hát keserû a lelkem?⁵ Tekintsetek reám és álmélkodjatok el, és tegyétek kezeteket szátokra.⁶ Ha visszaemlékezem, mindjárt felháborodom, és reszketés fogja el testemet.

⁷ Mi az oka, hogy a gonoszok élnek, vénséget érnek, sõt még meg is gyarapodnak?⁸ Az õ magvok elõttök nõ fel õ velök, és az õ sarjadékuk szemeik elõtt.⁹ Házok békességes a félelemtõl, és az Isten vesszeje nincsen õ rajtok.¹⁰ Bikája folyat és nem terméketlen, tehene megellik és el nem vetél.¹¹ Kieresztik, mint nyájat, kisdedeiket, és ugrándoznak az õ magzataik.¹² Dobot és hárfát ragadnak, és örvendeznek a síp zengésének.¹³ Jóllétben töltik el napjaikat, és egy pillanat alatt szállnak alá a sírba;¹⁴ Noha azt mondják Istennek: Távozzál el tõlünk, mert a te utaidnak tudásában nem gyönyörködünk!¹⁵ Micsoda a Mindenható, hogy tiszteljük õt, és mit nyerünk vele, ha esedezünk elõtte?¹⁶ Mindazáltal az õ javok nincsen hatalmukban, azért a gonoszok tanácsa távol legyen tõlem!

¹⁷ Hányszor aluszik el a gonoszok szövétneke, és jõ rájok az õ veszedelmök! [Hányszor] osztogatja részöket haragjában.¹⁸ Olyanok lesznek, mint a pozdorja a szél elõtt, és mint a polyva, a melyet forgószél ragad el.¹⁹ Isten az õ fiai számára tartja fenn annak büntetését. Megfizet néki, hogy megérzi majd.²⁰ Maga látja meg a maga veszedelmét, és a Mindenható haragjából iszik.²¹ Mert mi gondja van néki házanépére halála után, ha az õ hónapjainak száma letelt?!²² Ki taníthatja Istent bölcseségre, hisz õ ítéli meg a magasságban levõket is!²³ Ez meghal az õ teljes boldogságában, egészen megelégedetten és nyugodtan;²⁴ Fejõedényei tejjel vannak tele, csontjainak velõje nedvességtõl árad.²⁵ Amaz elkeseredett lélekkel hal meg, mert nem élhetett a jóval.²⁶ Együtt feküsznek a porban, és féreg lepi õket.

²⁷ Ímé, jól tudom a ti gondolatitokat és a hamisságokat, a melyekkel méltatlankodtok ellenem;²⁸ Mert ezt mondjátok: Hol van ama fõembernek háza, hol van a gonoszok lakozásának sátora?²⁹ Avagy nem kérdeztétek-é meg azokat, a kik [sokat] utaznak és jeleiket nem ismeritek-é?³⁰ Bizony a veszedelemnek napján elrejtetik a gonosz, a haragnak napján kiszabadul.³¹ Kicsoda veti szemére az õ útját, és a mit cselekedett, kicsoda fizet meg néki azért?³² Még ha a sírba vitetik is ki, a sírdomb felett is él.³³ Édesek lesznek néki a sírnak hantjai, és maga után vonsz minden embert, a mint számtalanok [mentek el] elõtte.³⁴ Hogyan vigasztalnátok hát engem hiábavalósággal? Feleselésetek igazságtalanság marad.