Read the Bible

¹ Magasztaljátok az Urat, mert jó, mert örökkévaló az õ kegyelme.² [Ezt] mondják az Úrnak megváltottai, a kiket megváltott a szorongatónak kezébõl;³ És a kiket összegyûjtött a [különbözõ] földekrõl: napkelet és napnyugot felõl, északról és a tenger felõl.⁴ Bujdostak a pusztában, a sivatagban; lakó-város felé utat nem találtak vala.⁵ Éhesek és szomjasok valának; lelkök is elepedt bennök.⁶ De az Úrhoz kiáltának szorultságukban; sanyarúságukból megmenté õket.⁷ És vezeté õket egyenes útra, hogy lakó-városhoz juthassanak.⁸ Adjanak hálát az Úrnak az õ kegyelméért, és az ember[ek] fiai iránt való csodadolgaiért,⁹ Hogy megelégíté a szomjúhozó lelket, és az éhezõ lelket betölté jóval!

¹⁰ A kik setétségben és a halálnak árnyékában ülnek, megkötöztetvén nyomorúsággal és vassal;¹¹ Mert ellenszegültek az Isten beszédének, és a Felségesnek tanácsát megútálták;¹² Azért megalázta az õ szívöket nyomorúsággal: elestek és nem volt segítségök.¹³ De az Úrhoz kiáltának szorultságukban, sanyarúságukból kiszabadítá õket.¹⁴ Kihozá õket a setétségbõl és a halálnak árnyékából, köteleiket pedig elszaggatá.¹⁵ Adjanak hálát az Úrnak az õ kegyelméért, és az ember[ek] fiai iránt való csodadolgaiért,¹⁶ Hogy összetöré az ércz-kapukat, és a vas-zárakat letördelé!

¹⁷ A balgatagok az õ gonoszságuknak útjáért, és az õ hamisságukért nyomorgattattak.¹⁸ Minden étket útála az õ lelkök, és a halál kapujához közelgetének.¹⁹ De az Úrhoz kiáltának szorultságukban: sanyarúságukból kiszabadította õket.²⁰ Kibocsátá az õ szavát és meggyógyítá õket, és kimenté õket az õ vermeikbõl.²¹ Adjanak hálát az Úrnak az õ kegyelméért, és az ember[ek] fiai iránt való csodadolgaiért,²² És áldozzanak hálaadásnak áldozataival, és hirdessék az õ cselekedeteit örvendezéssel!

²³ A kik hajókon tengerre szállnak, [és] a nagy vizeken kalmárkodnak,²⁴ Azok látták az Úrnak dolgait, és az õ csodáit a mélységben.²⁵ Szólott ugyanis és szélvészt támaszta, a mely felduzzasztá a habokat.²⁶ Az égig emelkedének, a fenékig sülyedének; lelkök elolvada az inségben.²⁷ Szédülének és tántorgának, mint a részeg, és minden bölcsességöknek esze vész vala.²⁸ De az Úrhoz kiáltának az õ szorultságukban, és sanyarúságukból kivezeté õket.²⁹ Megállítá a szélvészt, hogy csillapodjék, és megcsendesedtek a habok.³⁰ És örülének, hogy lecsillapodtak vala, és vezérlé õket az õ kivánságuknak partjára.³¹ Adjanak hálát az Úrnak az õ kegyelméért, és az ember[ek] fiai iránt való csodadolgaiért!³² És magasztalják fel õt a népnek gyülekezetében, és dicsérjék õt a vének ülésében!

³³ Folyóvizeket tett vala pusztává, és vízforrásokat szárazzá;³⁴ Gyümölcstermõ földet meddõ földdé, a rajta lakó népnek gonoszsága miatt.³⁵ Pusztaságot tett vala álló tavakká, és kiaszott földet vízforrásokká.³⁶ És telepített oda éhezõket, hogy lakó-városokat építsenek.³⁷ És mezõket vetének be és szõlõket plántálának, hogy hasznos gyümölcsöt szerezzenek.³⁸ És megáldá õket és igen megszaporodának, és barmaikat sem kevesbítette meg.³⁹ De megkevesedtek és meggörnyedtek vala ínség, nyomorúság és keserûség miatt.⁴⁰ Gyalázatot zúdított a fejedelmekre, és bujdostatta õket út nélkül való kietlenben.⁴¹ De felemelé a nyomorultat az ínségbõl, és hasonlóvá tette a nemzetségeket a juhnyájhoz.⁴² Látják az igazak és örvendeznek, és minden gonoszság megtartóztatja az õ száját.⁴³ A bölcs, az eszébe veszi ezeket, és meggondolják az Úrnak kegyelmességét!