Read the Bible

¹ Dicsérjétek az Urat. mert örökkévaló az õ kegyelme.² Ki beszélhetné el az Úr nagy tetteit? és jelenthetné ki minden dicsõségét?³ Boldog, a ki megtartja a törvényt, [és] igazán cselekszik minden idõben.⁴ Emlékezzél reám, Uram, népedhez való jóságodért; jõjj el hozzám szabadításoddal,⁵ Hogy láthassam választottaidhoz való jóvoltodat, [és] örvendezhessek néped örömében; hogy dicsekedjem a te örökségeddel!

⁶ Vétkeztünk atyáinkkal együtt; bûnösök, gonoszok valánk.⁷ Atyáink nem értették meg Égyiptomban csodáidat, nem emlegették meg kegyelmed nagyságát, hanem daczoskodtak a tengernél, a veres tengernél.⁸ De õ megsegíté õket az õ nevéért, hogy megismertesse a maga erejét.⁹ Rákiálta a veres tengerre és kiszáradt, s úgy vivé õket a mélységeken, mint egy síkon.¹⁰ És kisegíté õket a gyûlölõ kezébõl; kimentette õket ellenség kezébõl.¹¹ Szorongatóikat víz borította el, egy sem maradt meg belõlük.¹² És hittek az õ beszédeinek, [és] énekelték az õ dicséretét.

¹³ Hirtelen elfeledék cselekedeteit; nem várák az õ tanácsát!¹⁴ Epekedés epeszté õket a pusztában, és próbára tevék Istent a sivatagon.¹⁵ És megadá nékik, a mit kivántak; és ösztövérséget bocsáta lelkökbe.¹⁶ És irigységre indulának Mózes ellen a táborban, az Úr szentje, Áron ellen.¹⁷ Megnyilt a föld és elnyelé Dátánt, és beborítá Abirám seregét.¹⁸ És tûz gyulladt fel azok seregében, láng égeté el a gonoszokat.¹⁹ Borjút csináltak a Hóreb alatt, és hajlongtak az öntött bálvány elõtt.²⁰ Felcserélték az õ dicsõségöket: ökörnek képével, a mely füvet eszik.²¹ Elfeledkezének Istenrõl, szabadítójokról, a ki nagy dolgokat mûvelt Égyiptomban,²² Csodákat a Khám országában, félelmetes dolgokat a veres tenger mellett.²³ Gondolta, hogy kipusztítja õket; de Mózes, az õ választottja, elébe állott a résre, hogy elfordítsa haragját, hogy el ne veszítse [õket.]²⁴ És becsmérelték a kivánatos földet, nem hittek az õ igéretének.²⁵ És morgolódtak sátraikban, és nem hallgattak az Úr szavára.²⁶ De õ felemelé kezét reájok, hogy lesújtsa õket a pusztában;²⁷ S hogy a pogányok közé dobja magvaikat, és szétszórja õket a tartományokban.²⁸ Majd hozzácsapódtak a Baál-Peorhoz, és ették a holtak áldozatait.²⁹ És felingerelték cselekedeteikkel, és zúdult reájok a csapás.³⁰ Ekkor felállott Fineás és ítélt; és a csapásnak vége lõn.³¹ És igazságul tulajdoníttaték néki firól-fira mindörökké.³² Megharagíták a Meribáh vizeinél is, és baja támadt Mózesnek miattok,³³ Mert megkeseríték az õ szívét, és gondatlanul szólt ajkaival.

³⁴ Nem irtották ki a népeket sem, a mint utasította õket az Úr.³⁵ Sõt összeelegyedtek a pogányokkal, és eltanulták cselekedeteiket.³⁶ És tisztelték azoknak bálványait, és tõrré levének azok reájok.³⁷ És feláldozák fiaikat és leányaikat az ördögöknek,³⁸ És ártatlan vért ontának: fiaik és leányaik vérét, a kiket Kanaán bálványainak áldoztak, és megfertõzteték a föld öldökléssel.³⁹ És tisztátalanokká lõnek cselekedeteikben, és paráznákká tetteikben.⁴⁰ De felgyúlt az Úr haragja népe ellen, és megútálta az õ örökségét.⁴¹ És odaadá õket pogányok kezébe, és gyûlölõik uralkodtak rajtok.⁴² És sanyargatták õket ellenségeik, és görnyedtek azoknak hatalma alatt!⁴³ Számtalanszor megmentette õket, de õk felháboríták szándékaikkal, és mélyebben merültek bûneikbe.⁴⁴ De reájok tekintett a nyomorúság napján, mikor meghallgatá rimánkodásukat;⁴⁵ És megemlékezett velök kötött szövetségérõl, és nagy kegyelmessége szerint megengesztelõdék.⁴⁶ És könyörületességre indítá irántok mindazokat, a kik õket fogva elvivék.⁴⁷ Segíts meg minket, Urunk Istenünk, és gyûjts össze minket a pogányok közül, hogy dicsõítsük a te szent nevedet, és dicsekedjünk a te dicséreteddel.⁴⁸ Áldott legyen az Úr, Izráel Istene örökkön örökké, és minden nép mondja: Ámen. Dicsérjétek az Urat.