Read the Bible

¹ Még mindig csúfot ûznek belõlem! Szemem az õ patvarkodásuk között virraszt.² Kezest magadnál rendelj, kérlek, nékem; [különben] ki csap velem kezet?³ Minthogy az õ szívöket elzártad az értelem elõl, azért nem is magasztalhatod fel õket.⁴ A ki prédává juttatja barátait, annak fiainak szemei elfogyatkoznak.⁵ Példabeszéddé tõn engem a népek elõtt, és ijesztõvé lettem elõttök.⁶ A bosszúság miatt szemem elhomályosodik, és minden tagom olyan, mint az árnyék.⁷ Elálmélkodnak ezen a becsületesek, és az ártatlan a képmutató ellen támad.⁸ Ám az igaz kitart az õ útján, és a tiszta kezû ember még erõsebbé lesz.⁹ Nosza hát, térjetek ide mindnyájan; jõjjetek, kérlek, úgy sem találok bölcset köztetek.

¹⁰ Napjaim elmulának, szívemnek kincsei: terveim meghiusulának.¹¹ Az éjszakát nappallá változtatják, és a világosság csakhamar sötétséggé lesz.¹² Ha reménykedem is, a sír [már] az én házam, a sötétségben vetettem az én ágyamat.¹³ A sírnak mondom: Te vagy az én atyám; a férgeknek pedig: Ti vagytok az én anyám és néném.¹⁴ Hol tehát az én reménységem, ki törõdik az én reménységemmel?¹⁵ Leszáll az majd a sír üregébe, velem együtt nyugoszik a porban.