Read the Bible

¹ Dávidé. harczolj a velem harczolókkal.² Ragadj paizst és vértet, és kelj föl segítségemre.³ Szegezz dárdát és rekeszd el üldözõim útját, mondd lelkemnek: Én vagyok segítséged.⁴ Szégyen, gyalázat érje azokat, a kik lelkemet keresik; vettessenek hátra és piruljanak, a kik vesztemet koholják.⁵ Legyenek olyanok, mint a polyva a szél elõtt; az Úrnak angyala verdesse [õket].⁶ Legyen útjok sötét, csuszamlós, s az Úrnak angyala kergesse õket.⁷ Mert ok nélkül vetették elém titkon vont hálójokat, és ok nélkül ástak vermet az én lelkemnek.⁸ Érje õt romlás váratlanul, fogja meg hálója, a melyet kivetett, essék belé a veszedelembe.⁹ Az én lelkem pedig vigad majd az Úrban, örvendezve szabadításában.¹⁰ Minden tetemem ezt mondja majd: Kicsoda olyan, mint te, Uram?! A ki megszabadítod a nyomorultat a nála erõsebbtõl, a szegényt és szûkölködõt az õ megrablójától.

¹¹ Erõszakos tanúk állnak elõ; azt kérdezik tõlem, a mirõl nem tudok.¹² Jóért roszszal fizetnek meg nékem, megrabolják lelkemet.¹³ Pedig én az õ betegségökben gyászba öltöztem, bõjttel gyötörtem lelkemet, imádságom kebelemre vissza-vissza szállt.¹⁴ Mintha barátom, testvérem volna, úgy jártam-keltem [érte;] mintha anyámat siratnám, úgy jártam bútól meghajolva:¹⁵ Õk pedig örültek az én bukásomon és összegyûltek; összegyûltek ellenem a rágalmazók, tudtom nélkül gyaláztak és nem nyugodtak,¹⁶ Ingyenélõk léha csúfkodásai közt fogaikat vicsorgatva rám.

¹⁷ Oh Uram, meddig nézed? Szabadítsd meg lelkemet tombolásaiktól, az oroszlánkölyköktõl az én egyetlenemet.¹⁸ Dicsérlek a nagy gyülekezetben, az erõs nép között magasztallak téged.¹⁹ Ne örüljenek rajtam az én hazug ellenségeim, méltatlan gyûlölõim se hunyorgassanak rám.²⁰ Mert nem beszélnek békességet, hanem a kik békességesek e földön, azok ellen álnok dolgokat koholnak.²¹ Föltátották rám szájokat, azt mondták: Haha! Haha! Látta a szemünk.²² Láttad, oh Uram - ne hallgass, oh Uram; ne légy távol tõlem!²³ Serkenj föl, ébredj ítéletemre, oh Uram, Istenem, az én ügyemért.²⁴ Ítélj meg engem a te igazságod szerint, oh Uram, Istenem, hogy ne öröljenek rajtam!²⁵ Ne mondhassák szívökben: Örülj mi lelkünk! Ne mondhassák: Elnyeltük õt!²⁶ Szégyenüljenek meg, piruljanak együttesen, a kik bajomnak örülnek; szégyen és gyalázat borítsa be õket, a kik felfuvalkodtak ellenem.²⁷ Vigadjanak és örüljenek, a kik kivánják az én igazságomat, hadd mondják mindenkor: Nagy az Úr, a ki kivánja az õ szolgájának békességét.²⁸ Az én nyelvem pedig hirdetni fogja a te igazságodat, a te dicsõségedet minden napon.