Read the Bible

¹ Fiam! az én bölcseségemre figyelmezz, az én értelmemre hajtsd a te füledet,² Hogy megtartsd a meggondolást, és a tudományt a te ajakid megõrizzék.³ Mert színmézet csepeg az idegen asszony ajka, és símább az olajnál az õ ínye.⁴ De annak vége keserû, mint az üröm, éles, mint a kétélû tõr.⁵ Az õ lábai a halálra mennek, az õ léptei a sírba törekszenek.⁶ Az életnek útát hogy ne követhesse, ösvényei változókká lettek, a nélkül, hogy õ eszébe venné.⁷ Most azért, fiaim, hallgassatok engem, és ne távozzatok el számnak beszéditõl!⁸ Távoztasd el attól útadat, és ne közelgess házának ajtajához,⁹ Hogy másoknak ne add a te ékességedet, és esztendeidet a kegyetlennek;¹⁰ Hogy ne az idegenek teljenek be a te marháiddal, és a te keresményed más házába ne [jusson.]¹¹ Hogy nyögnöd kelljen [élet]ed végén, a mikor megemésztetik a te húsod és a te tested,¹² És azt kelljen mondanod: miképen gyûlöltem az erkölcsi tanítást, és a fenyítéket útálta az én elmém,¹³ És nem hallgattam az én vezetõim szavát, és az én tanítóimhoz nem hajtottam fülemet!¹⁴ Kevés híja volt, hogy minden gonoszságba nem merültem a gyülekezetnek és községnek közepette!

¹⁵ Igyál vizet a te kútadból, és a te forrásod közepibõl folyóvizet.¹⁶ Kifolyjanak-é a te forrásid, az utczákra a te vized folyásai?¹⁷ Egyedül tied legyenek, és nem az idegenekéi veled.¹⁸ Legyen a te forrásod áldott, és örvendezz a te ifjúságod feleségének.¹⁹ A szerelmes szarvas, és kedves zerge; az õ emlõi elégítsenek meg téged minden idõben, az õ szerelmében gyönyörködjél szüntelen.²⁰ És miért bujdosnál, fiam, az idegen után, és ölelnéd keblét az idegennek?²¹ Mert az Úrnak szemei elõtt vannak mindenkinek útai, és minden ösvényeit õ rendeli.²² A maga álnokságai fogják meg az istentelent, és a saját bûnének köteleivel kötöztetik meg.²³ Õ meghal fenyíték híján, és bolondságának sokasága miatt támolyog.