Read the Bible

¹ Lõn pedig néhány nap múlva, a búzaaratásnak idejében, meglátogatta Sámson az õ feleségét, egy kecskegödölyét [vivén] néki, és monda: Bemegyek az én feleségemhez a hálóházba. De nem hagyá õt bemenni az õ atyja.

² És monda annak atyja: Azt gondoltam, hogy gyûlölve gyûlölöd õt, azért odaadtam õt a te társadnak; de hát vajjon húga nem szebb-é nálánál? Legyen õ helyette most az a tied.

³ És monda néki Sámson: Teljesen igazam lesz most a Filiszteusokkal szemben, ha kárt okozok nékik.

⁴ És elment Sámson, és összefogdosott háromszáz rókát, és csóvákat vévén, a [rókák] farkait egymáshoz kötözé, és egy-egy csóvát tett [minden] két [rókának] farka közé.

⁵ És meggyújtá tûzzel a csóvákat, és beeresztette azokat a Filiszteusok gabonájába, és felgyújtá a gabonakalangyákat, az álló vetéseket, a szõlõket és az olajfaerdõket.

⁶ Akkor mondának a Filiszteusok: Ki cselekedte ezt? És mondák: Sámson, Thimneus veje, mert elvette [tõle] az õ feleségét, és adta azt az õ társának. Felmenének annakokáért a Filiszteusok, és megégeték az asszonyt és annak atyját tûzzel.

⁷ Sámson pedig monda nékik: Bátor ezt cselekedtétek, mégis addig nem nyugszom meg, míg bosszúmat ki nem töltöm rajtatok.

⁸ És megverte õket keményen válluktól tomporukig, és lement és lakott Ethamban, a sziklabarlangban.

⁹ A Filiszteusok pedig felmentek, és megszállották Júdát, és Lehiben telepedtek le.

¹⁰ Akkor mondának a Júda férfiai: Miért jöttetek fel ellenünk? Azok pedig mondának: Sámsont megkötözni jöttünk fel, hogy úgy cselekedjünk vele, mint õ cselekedett mi velünk.

¹¹ Ekkor háromezer ember ment le Júdából Ethamba, a sziklabarlanghoz, és monda Sámsonnak: Nem tudod-é, hogy a Filiszteusok uralkodnak mi rajtunk? Miért cselekedted ezt velünk? Õ pedig monda nékik: A miképen cselekedtek õk velem, én is úgy cselekedtem velök.

¹² És mondának néki: [Azért] jöttünk le, hogy megkötözzünk, és hogy a Filiszteusok kezébe adjunk téged. Sámson pedig monda nékik: Esküdjetek meg nékem, hogy ti nem rohantok reám.

¹³ És azok felelének néki, mondván: Nem! csak megkötözvén megkötözünk, és kezökbe adunk; de nem ölünk meg téged. Azután megkötözték õt két új kötéllel, és felvezették õt a kõszikláról.

¹⁴ És mikor Lehi felé közeledett, és a Filiszteusok [már] ujjongtak elébe: felindítá õt az Úrnak lelke, és olyanok lettek a karján levõ kötelek, mint a lenszálak, melyeket megperzsel a tûz és lemállottak a kötések kezeirõl.

¹⁵ És egy nyers szamárállcsontot talála, és kinyújtván kezét, felvevé azt, és agyonvert vele ezer embert.

¹⁶ És monda Sámson:

¹⁷ És mikor ezt elmondotta, elvetette kezébõl az állcsontot, és elnevezé azt a helyet Ramath-Lehinek.

¹⁸ Azután megszomjúhozék felette igen és felkiáltott az Úrhoz, és monda: Te adtad szolgád kezébe ezt a nagy gyõzelmet, és most szomjan [kell] meghalnom, és a körülmetéletlenek kezébe jutnom.

¹⁹ Akkor meghasítá Isten a zápfogat, mely az állcsontban volt, és víz fakadt ki abból. Õ pedig ivott, ereje megtért, és megéledett. Azért neveztetik a "segítségül hívás forrásának" [e hely] Lehiben mind e mai napig,

²⁰ És ítélé [Sámson] Izráelt a Filiszteusok idejében húsz esztendeig.