Read the Bible

¹ Ímé, mindezeket látta az én szemem, hallotta az én fülem és megértette.² A mint ti tudjátok, úgy tudom én is, és nem vagyok alábbvaló nálatok.³ Azonban én a Mindenhatóval akarok szólani; Isten elõtt kivánom védeni ügyemet.⁴ Mert ti hazugságnak mesterei vagytok, és mindnyájan haszontalan orvosok.⁵ Vajha legalább mélyen hallgatnátok, az még bölcseségtekre lenne.⁶ Halljátok meg, kérlek, az én feddõzésemet, és figyeljetek az én számnak pörlekedéseire.⁷ Az Isten kedvéért szóltok-é hamisságot, és õ érette szóltok-é csalárdságot?⁸ Az õ személyére néztek-é, ha Isten mellett tusakodtok?⁹ Jó lesz-é az, ha egészen kiismer benneteket, avagy megcsalhatjátok-é õt, a mint megcsalható az ember?¹⁰ Keményen megbüntet, ha titkon vagytok is személyválogatók.¹¹ Az õ fensége nem rettent-é meg titeket, a tõle való félelem nem száll-é rátok?¹² A ti emlékezéseitek hamuba írott példabeszédek, a ti menedékváraitok sárvárak.

¹³ Hallgassatok, ne bántsatok: hadd szóljak én, akármi essék is rajtam.¹⁴ Miért szaggatnám fogaimmal testemet, és miért szorítanám markomba lelkemet?¹⁵ Ímé, megöl engem! Nem reménylem; hiszen csak utaimat akarom védeni elõtte!¹⁶ Sõt az lesz nékem segítségül, hogy képmutató nem juthat elébe.¹⁷ Hallgassátok meg figyelmetesen az én beszédemet, vegyétek füleitekbe az én mondásomat.¹⁸ Ímé, elõterjesztem ügyemet, tudom, hogy nékem lesz igazam.¹⁹ Ki az, a ki perelhetne velem? Ha most hallgatnom kellene, úgy kimulnék.²⁰ Csak kettõt ne cselekedj velem, szined elõl akkor nem rejtõzöm el.²¹ Vedd le rólam kezedet, és a te rettentésed ne rettentsen engem.²² Azután szólíts és én felelek, avagy én szólok hozzád és te válaszolj.

²³ Mennyi bûnöm és vétkem van nékem? Gonoszságomat és vétkemet add tudtomra!²⁴ Mért rejted el arczodat, és tartasz engemet ellenségedül?²⁵ A letépett falevelet rettegteted-é, és a száraz pozdorját üldözöd-é?²⁶ Hogy ily [sok] keserûséget szabtál reám, és az én ifjúságomnak vétkét örökölteted velem?!²⁷ Hogy békóba teszed lábaimat, vigyázol minden én utamra, és vizsgálod lábomnak nyomait?²⁸ Az pedig elsenyved, mint a redves fa, mint ruha, a melyet moly emészt.