Read the Bible

¹ Mind az egész földnek pedig egy nyelve és egyféle beszéde vala.² És lõn mikor kelet felõl elindultak vala, Sineár földén egy síkságot találának és ott letelepedének.³ És mondának egymásnak: Jertek, vessünk téglát és égessük ki jól; és lõn nékik a tégla kõ gyanánt, a szurok pedig ragasztó gyanánt.⁴ És mondának: Jertek, építsünk magunknak várost és tornyot, melynek teteje az eget érje, és szerezzünk magunknak nevet, hogy el ne széledjünk az egész földnek színén.

⁵ Az Úr pedig leszálla, hogy lássa a várost és a tornyot, melyet építenek vala az emberek fiai.⁶ És monda az Úr: Ímé e nép egy, s az egésznek egy a nyelve, és munkájának ez a kezdete; és bizony semmi sem gátolja, hogy véghez ne vigyenek mindent, a mit elgondolnak magukban.⁷ Nosza szálljunk alá, és zavarjuk ott össze nyelvöket, hogy meg ne értsék egymás beszédét.⁸ És elszéleszté õket onnan az Úr az egész földnek színére; és megszûnének építeni a várost.⁹ Ezért nevezék annak nevét Bábelnek; mert ott zavará össze az Úr az egész föld nyelvét, és onnan széleszté el õket az Úr az egész földnek színére.

¹⁰ Ez a Sém nemzetsége: Sém száz esztendõs korában nemzé Arpaksádot, két esztendõvel az özönvíz után.¹¹ És éle Sém, minekutánna nemzette Arpaksádot, ötszáz esztendeig és nemze fiakat és leányokat.¹² Arpaksád pedig harminczöt esztendõs vala, és nemzé Séláht.¹³ És éle Arpaksád, minekutánna nemzette Séláht, négyszáz három esztendeig, és nemze fiakat és leányokat.¹⁴ Séláh pedig harmincz esztendõs vala, és nemzé Hébert.¹⁵ És éle Séláh, minekutánna nemzé Hébert, négyszáz három esztendeig, és nemze fiakat és leányokat.¹⁶ Héber pedig harmincznégy esztendõs vala és nemzé Péleget.¹⁷ És éle Héber, minekutánna nemzé Péleget, négyszáz harmincz esztendeig, és nemze fiakat és leányokat.¹⁸ Péleg pedig harmincz esztendõs vala, és nemzé Réut.¹⁹ És éle Péleg, minekutánna nemzé Réut, kétszáz kilencz esztendeig, és nemze fiakat és leányokat.²⁰ Réu pedig harminczkét esztendõs vala, és nemzé Sérugot.²¹ És éle Réu, minekutánna nemzé Sérugot, kétszáz hét esztendeig és nemze fiakat és leányokat.²² Sérug pedig harmincz esztendõs vala, és nemzé Nákhort.²³ És éle Sérug, minekutánna nemzé Nákhort, kétszáz esztendeig, és nemze fiakat és leányokat.²⁴ Nákhor pedig huszonkilencz esztendõs vala, és nemzé Thárét.²⁵ És éle Nákhor, minekutánna nemzé Thárét, száz tizenkilencz esztendeig, és nemze fiakat és leányokat.²⁶ Tháré pedig hetven esztendõs vala, és nemzé Ábrámot, Nákhort, Háránt.

²⁷ Ez a Tháré nemzetsége: Tháré nemzé Ábrámot, Nákhort és Háránt. Hárán pedig nemzé Lótot.²⁸ Meghala pedig Hárán, az õ atyjának Thárénak szemei elõtt, az õ születésének földjén, Úr-Kaszdimban.²⁹ Ábrám pedig és Nákhor võnek magoknak feleséget: az Ábrám feleségének neve Szárai; a Nákhor feleségének neve Milkhah, Háránnak Milkhah atyjának és Jiszkáh atyjának leánya.³⁰ Szárai pedig magtalan vala; nem vala néki gyermeke.³¹ És felvevé Tháré Ábrámot az õ fiát, és Lótot, Háránnak fiát, az õ unokáját, és Szárait, az õ menyét, Ábrámnak az õ fiának feleségét, és kiindulának együtt Úr-Kaszdimból, hogy Kanaán földére menjenek. És eljutának Háránig, és ott letelepedének.³² Vala pedig Tháré kétszáz öt esztendõs, és meghala Tháré Háránban.