Read the Bible

¹ Pál, apostol (nem emberektõl, sem nem ember által, hanem Jézus Krisztus által és az Atya Isten által, a ki feltámasztotta õt a halálból);² És a velem levõ összes atyafiak, Galátzia gyülekezeteinek:³ Kegyelem néktek és békesség az Atya Istentõl, és a mi Urunk Jézus Krisztustól,⁴ A ki adta önmagát a mi bûneinkért hogy kiszabadítson minket e jelenvaló gonosz világból, az Istennek és a mi Atyánknak akarata szerint.⁵ A kinek dicsõség örökkön örökké! Ámen.

⁶ Csodálkozom, hogy Attól, a ki titeket Krisztus kegyelme által elhívott, ily hamar más evangyéliomra hajlotok.⁷ Holott nincs más; de némelyek zavarnak titeket, és el akarják ferdíteni a Krisztus evangyéliomát.⁸ De ha szinte mi, avagy mennybõl való angyal hirdetne is néktek valamit azon kívül, a mit néktek hirdettünk, legyen átok.⁹ A mint elõbb mondottuk, most is ismét mondom: Ha valaki néktek hirdet valamit azon kívül, a mit elfogadtatok, átok legyen.

¹⁰ Mert most embereknek engedek-é, avagy az Istennek? Vagy embereknek igyekezem-é tetszeni? Bizonyára, ha még embereknek igyekezném tetszeni, Krisztus szolgája nem volnék.¹¹ Tudtotokra adom pedig atyámfiai, hogy az az evangyéliom, melyet én hirdettem, nem ember szerint való;¹² Mert én sem embertõl vettem azt, sem nem tanítottak arra, hanem a Jézus Krisztus kijelentése által.¹³ Mert hallottátok, mint forgolódtam én egykor a zsidóságban, hogy én felette igen háborgattam az Isten anyaszentegyházát, és pusztítottam azt.¹⁴ És felülmultam a zsidóságban nemzetembeli sok kortársamat, szerfelett rajongván atyai hagyományaimért.¹⁵ De mikor az Istennek tetszett, ki elválasztott engem az én anyám méhétõl fogva és elhívott az õ kegyelme által,¹⁶ Hogy kijelentse az õ Fiát én bennem, hogy hirdessem õt a pogányok között: azonnal nem tanácskoztam testtel és vérrel,¹⁷ Sem nem mentem Jeruzsálembe az elõttem való apostolokhoz, hanem elmentem Arábiába, és ismét visszatértem Damaskusba.¹⁸ Azután három esztendõ mulva fölmentem Jeruzsálembe, hogy Pétert meglátogassam, és nála maradtam tizenöt napig.¹⁹ Az apostolok közül pedig mást nem láttam, hanem [csak] Jakabot, az Úr atyjafiát.²⁰ A miket pedig néktek írok, ímé Isten elõtt [mondom,] hogy nem hazudom.²¹ Azután mentem Siriának és Ciliciának tartományaiba.²² Ismeretlen valék pedig személyesen a Júdeában levõ keresztyén gyülekezetek elõtt;²³ Hanem csak hallották, hogy: A ki minket üldözött egykor, most hirdeti azt a hitet, a melyet egykor pusztított.²⁴ És dicsõíték bennem az Istent.